Részlet az 1942. július 12-i naplóbejegyzésből
Istenem, nagyon lesújtó idők ezek. Éjszaka, életemben először a sötétben ébren voltam, és égtek a szemeim, az emberi fájdalom képei haladtak el előttem. Egy dolgot megígérek, Istenem, csak egy kis dolgot: igyekszem, hogy ne terheljelek a holnapra…